Tandori Dezső Művész Társaság

 Húsvét hétfőn meghalt Ferenc pápa. A katolikus egyház vezetője régóta súlyos betegségben szenvedett. „Ma reggel 7:35-kor Róma püspöke, Ferenc visszatért az Atya otthonába. Egész életét az Úr és egyháza szolgálatának szentelte” – olvasható Vatikán közleményében.  Ferenc pápa életrajza, kapcsolata a magyarokkal A Magyar Püspöki Konferencia közleménye Ferenc pápa 2025. április 21-én, 7.35 perckor a Vatikánban, a Szent Márta Házban visszaadta lelkét a teremtő Istennek. Temetéséről a Vatikán később tesz hivatalos bejelentést.  Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben. Szülei az olaszországi Piemont tartományból vándoroltak ki Argentína fővárosába. Egy vegyipari technikumban szerzett érettségit követően 1958-ban lépett be a szemináriumba és ekkor kezdte meg noviciátusát a jezsuitáknál.  1969-ben szentelték pappá, majd 1973-tól az argentin jezsuita provincia elöljárójává választották.  1992-ben szentelték püspökké. 1998. február 28-án Szent...

Ady Endre: Emlékezés Táncsics Mihályra Kend volt, Táncsics Mihály, A mi kora lelkünk: Attila ugarján, Táblabírók földjén, Szenvedő szerelmünk. Kendet ostorozták, Kutya se becsülte. Mert kend senki se volt, Mindenkiért hevült, Paraszt-anya szülte. Kendnek sok fájdalmát Szivesen fájlaljuk S e fájó országban Kendnek ős szerepét Szivesen vállaljuk. Kend, bizony, elporladt, De mink, akik élünk: Vagyunk bizalommal, Vagyunk új Táncsicsok S miként kend, remélünk. Kend új rendet akart: Mindenkit szeretni. Mi más rendre vágyunk: Vagy igaz világ lesz, Vagy nem lesz itt semmi. Kendet azért mégis Áldjuk, mint egy szentet. Istenünk: az Eszme, Haló porában is Áldja-verje kendet. Fotó: Táncsics Mihály (1799–1884) író, politikus. Rusz Károly metszete. (Vasárnapi Ujság, 1868. március 15.)

Erdős Sándor Húsvéti csoda Szép tavaszi nap virrad ránk, eljött húsvét reggele. Kéklőn integet mezőkről nyíló virág jelmeze. Szinek szaladnak az égen feltámad alvó tavasz. Apró madarak éneke sérült szívemre tapasz. Sonka illatot hoz a szél tojást fest az aprónép. Hátuk mögött síró anya. Bús, szomorú háttérkép. Fájdalom látszik az arcán nagy lehet a veszteség. Felé küldött kis mosolyom vígasznak már nem elég. Lehajolok egy virágért, leszakajtom, s viszem. Átadom a bús anyának megkönnyebbült azt hiszem. Hálával telik meg szíve, s nekem is könnyebb kicsit. Megemeltem, szerte zúztam sziklává vált terheit. Két bús lélek találkozott, közössé lett a teher. Sok mosolygós vidám ember körülöttünk ünnepel. Apró csoda, ám kettőnknek hatalmas nagy varázslat. Húsvét napján mielőlünk elbújt talán a bánat.

2025. Április 17.  - Nagycsütörtök A nagycsütörtök a gyász és az emlékezés napja, amikor a keresztények Jézus búcsúját ünneplik tanítványaitól a Gecsemáné-kertben, és az áldozatára való felkészülést.  A népi hagyományok szerint ezen a napon „a harangok Rómába mennek”, jelezve a csend és a tiszteletteljes várakozás időszakát. Az elnevezés a különböző keresztény hagyományokban eltérő: latinul Coena Domini („az Úr vacsorája”), németül Gründonnerstag („zöldcsütörtök”), magyarul gyakran „csonkacsütörtök”. Nagycsütörtök szokásai A népi hagyományokban a harangok elnémítása szimbolizálja a gyászt, helyettük kereplőket használnak. Számos helyen virrasztásokat tartanak, melyek során az Olajfák hegyén imádkozó Jézusra emlékeznek. Vidéki közösségekben hagyományos tisztító mosakodást végeztek a közeli folyókban, amely a testi-lelki megtisztulást szimbolizálta. Forrás: https://nepszokasok.hu/nagycsutortok/  Illusztráció: Paolo Caylina: Az utolsó vacsora https://www.szepmuveszeti.hu/mut...

Corrie ten Boom rendkívüli élete 1892. április 15-én született és 1983. április 15-én hunyt el Corrie ten Boom, Hollandia első női órásmestere százak életét mentette meg a holokauszt idején. A történelem tele van olyan hétköznapi hősökkel, akik saját életüket kockáztatva próbáltak másokat menteni. Akik akkor is emberségesek maradtak, amikor a gyűlölet látott győzedelmeskedni. Ilyen hős volt Corrie ten Boom is, akinek története minden korban példaértékű lehet. A hithű református ten Boom család vallotta: Isten színe előtt minden ember egyenlő. Corrie ten Boom dédapja, nagyapja és édesapja a keresztény-zsidó kapcsolatok javításáért tett erőfeszítéseket, testvére, a református lelkészként dolgozó Willem olyan idősotthont vezetett, ahol vallástól függetlenül bárki élhetett, a második világháború kitörése után Corrie pedig olyan földalatti ellenálláshoz csatlakozott, amely a nácik által üldözötteket segítette. Cornelia (Corrie) Arnolda Johanna, a ten Boom család negyedik és legfiatalabb gye...

Benedek Elek - Virágvasárnap Virágok napja, szép virágvasárnap, Jövel, jövel már, bontsd ki röpke szárnyad! Hintsd be virággal az avar mezőket, A kertek fáit, félve rügyezőket, Óh, szánd meg őket! A tél hosszú volt, oly zord s oly kegyetlen, A rét, az erdő még most is kietlen. Virágok napja, jer, lehelj a földre, Bús szürke foltjait varázsold zöldre, Szép puha zöldre! Jövel, jövel, s te véled fecske, gólya, Üres fészkeknek hadd legyen lakója! Szakadjon vége a nagy némaságnak, Szívüket töltsd be, akik dalra vágynak, Oly régen vágynak! Ihol közelg. Feje virággal ékes, Az arca nevetős, a hangja édes. Bájos, milyennek a szívem kívánta, Mint egy virágos, nevetős leányka, Szép kis leányka! Ihol, már itt, virággal megrakottan, Hallom a dalt is: fecske száll amottan. Eresz aljának újra van lakója, Csörgő patakban kelepel a gólya, A kedves gólya! Ihol, már itt van. Nyílnak a virágok, Vidám dal járja be a nagyvilágot, Hirdetve hegynek, völgynek, rónaságnak: Leszállt a földre szép virágvasárnap, ...

  Mikszáth  Kálmán  negyven  esztendős  írói  jubileumának  végzetesen  hajszás  ünnepségeire  Pósa Lajos  is  megérkezett.  Egy  régi,  megsárgult  papír lapult  a  zsebében,  amit  valaha  Taxi:  az  ifjú Mikszáth  írt  neki  emlékezésül  a  rimaszombati gimnázium  padjaiban.  Zsongtak  sorra  a  köszöntők,  csengtek  a  poharak,  az  emelkedett  hangulatban  egyszer  csak felállt Pósa:  —  Ide  hallgass,  Kálmán!  Úgy  is,  mint  Taxi. Ezt  írtad  te  nekem,  valaha  réges-régen.  És  szépen  szavalva,  olvasni  kezdte:  A  mosolygó élet  Távol legyen tőled,  Minden  jó, mi  vagyon,  Kerüljön, de nagyon.  Kísérje  léptedet  A gyász emlékezet....

ARANY JÁNOS: ÁGNES ASSZONY Ballada Ágnes asszony a patakban Fehér lepedőjét mossa; Fehér leplét, véres leplét A futó hab elkapdossa.     Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Odagyűl az utcagyermek: Ágnes asszony, mit mos kelmed? "Csitt te, csitt te! csibém vére Keveré el a gyolcs leplet."      Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Összefutnak a szomszédnők: Ágnes asszony, hol a férjed? "Csillagom, hisz ottbenn alszik! Ne menjünk be, mert fölébred."      Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Jön a hajdu: Ágnes asszony, A tömlöcbe gyere mostan. "Jaj, galambom, hogy' mehetnék, Míg e foltot ki nem mostam!"      Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Mély a börtön: egy sugár-szál Odaférni alig képes; Egy sugár a börtön napja, Éje pedig rémtül népes.      Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Szegény Ágnes naphosszanta Néz e kis világgal szembe, Néz merően, - a sugárka Mind belefér egy fél szembe.      Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Mert...

Reményik Sándor: Az ige     Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, És áhítattal ejtsétek a szót, A nyelv ma néktek végső menedéktek, A nyelv ma tündérvár és katakomba, Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek! E drága nyelvet porrá ne törjétek, Ne nyúljon hozzá avatatlanul Senki: ne szaggassátok szirmait A rózsafának, mely hóban virul. Úgy beszéljen ma ki-ki magyarul, Mintha imádkozna, Mintha aranyat, tömjént, myrrhát hozna! És aki költő, az legyen király, És pap, és próféta és soha más, Nem illik daróc főpapi talárhoz, S királyi nyelvhez koldus-dadogás. Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, Vigyázzatok: a nyelv ma szent kehely, Ki borát issza: Élet borát issza, Előre néz s csak néha-néha vissza -, S a kelyhet többé nem engedi el!

Oláh Timi Esti pillanat  A szemed tükre mély varázs, Benne csillagok fénye ég. A szívem lágyan rád vigyáz, Te vagy számomra a mindenség. Az érintésed lágy selyem, Mint hajnali szél, úgy simít. A pillantásod életem, Szívemben örök fényt nyit itt. Ha veled vagyok, szebb a lét, A világ dallá változik. A csend is rólad zeng mesét, S az éj is erről álmodik. Kép Ai

  "- Mit akarnak ettől a jámbor arabtól? - kérdezte hüledezve Vaszilics Fedor Emánuel (aki anyai ágon a Várna melletti Guncseffékkel tartotta a rokonságot).   - Maga ostoba fráter! Ez olyan arab, mint én!   - Ön arab? Bocsánat, de úgy tudom, hogy bennszülött nem lehet tiszt a légióban.   - Én sem vagyok arab, és ez sem arab!... Nem maga vette fel a táviratot, amelyben közlik, hogy Izmin sejk hordái lemészároltak egy csapat legionáriust?   - Ah! És ez a sejk!   - Ez egy legionárius!   - És lemészárolták...!   - Hülye!   - Azt láttam, de ilyesmiért nem kell rálőni valakire.   - Ez eladta a társait a sejknek, hogy szökhessen. Pittmannak hívják, hetvenegyes közlegény. Mert a fejemet teszem rá, hogy ő az...   A legény visszajött. Egy tárcát és néhány írást nézegetett.   - Sürgönyözhet, főhadnagy úr, hogy a körözött Pittmant szökés közben megsebesítettük és elfogtuk. Itt vannak az írásai...   - Ki gondolta volna - dünnyögte Vasz...

Wass Albert - Van e még?  " Van-e még szeretet a földön, mely önzetlen, tiszta és nemes, van-e még oly érzés a földön mit önző érdek ne mérgezne meg? A gazdag fillérekért reszket, miközben kincseket rabol, szegények gyűjtenek beteg gyermekeknek, s a gazdag vállat von némán és vakon. Istenem! Adj erőt, boldogságot annak, ki emberségből többre érdemes! Miért bűnhődjön egy ártatlan gyermek? Hisz ő mindenkinél többre érdemes!

Április 1.: A bolondok napja Az április elseje a világ számos részén a tavasz kezdetének tréfás örömünnepe. "Április bolondja, akit általános népszokás szerint április 1-én tréfásan rászednek, akivel a bolondját járatják, hogy aztán jól kikacagják. Az áprilisba küldés elterjedt szokás mindenfelé, s az A.-t a francia «poisson d'avril»-nak, az angol «Aprilfool»-nak az olasz «Calandrino»-nak, a német «Aprilsnarr»-nak hívja. Honnan ered a tréfás szokás, nem tudják biztosan. Mondják, hogy az április hónap csalfa, változó volta adja magyarázatát; mondják, hogy egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is április kezdetén bohó, vidám tavaszi ünnepeket ültek; mondják, hogy IX. Károly egy rendeletéből ered, amely rendelkezés 1564-ben az uj esztendőt április 1-éről áttette január 1-ére. Akkor is szokásban voltak az újévi ajándékok, de a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal biztatgatták egymást." - A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ...