Erdős Sándor - Öröklét
Erdős Sándor Öröklét Öröklétbe fagyott szavak dörömbölnek időn át, újraéledt a sötét múlt meghalt már a szép világ. Elhervadtak a virágok rothadnak a szirmaik, szülők eltaszítják fiuk nevetve elengedik. Hamuvá vált sötét erdő, már csak a bűzt leheli. Zúznak züllött sötét hordák, elveszett mi emberi. Eljött hát az örök sötét? Sárba fúlt a szerelem? Kérdezi egy vérző angyal égen úszó fellegen. Ne várjad a megtisztulást! Új magokat vet a szél. Mi korunkra véglegesen ráborul a szemfedél.