Bejegyzések

Az elveszett lány, 1874

Kép
Az elveszett lány, 1874  Blanche Monnier párizsi társasági hölgy volt, aki szépségéről volt ismert. Franciaországban "La Séquestrée de Poitiers" néven emlegetik, ami "Poitiers bezárt asszonyát" jelenti. Az oka, hogy ezt a címet kapta, tragikus, és minden egy szerelmi történettel kezdődött, amely soha nem végződött boldogan. Monnier egy gazdag és tiszteletreméltó poitiers-i családból származott. 25 éves korában mélyen beleszeretett egy  ügyvédbe". Ez felbosszantotta édesanyját, Louise Monnier-t, aki azt akarta, hogy Blanche egy gazdag és hírhedt férfihoz menjen feleségül. Blanche azonban nem volt hajlandó lemondani szeretőjéről, ezért anyja bezárta egy szobába a kastélyuk emeletén, és egy ágyhoz lakatolta. Blanche a következő 26 évben ebben az ágyban maradt. Amíg ebben a szobában tartózkodott, Louise és Blache testvére, Marcel, úgy tett, mintha megszökött volna és eltűnt volna. A család jó hírnévnek örvendett, mivel jótékonysági szervezeteknek adományoztak, és i...

Erdős Sándor - Tengerre magyar 6. - Buborék színre lép

Kép
  Erdős Sándor Tengerre magyar 6. Buborék színre lép     Duzzadt Géza úgynevezett halásztanyája a vízparttól pár lépésre álló nagy fakunyhó volt, ami különféle, nagy valószínűséggel a vízből kihalászott, deszka és lécdarabokból álló, masszívnak csak nagy jóindulattal mondható kerítéssel volt körbevéve. A kerítés kapuja raklapokból volt ácsolva, amire egy nagy táblát biggyesztett tulajdonosa „TÁJMÚZEUM” felirattal. Alatta egy kisebb méretű táblán, nem a legszebb kézírással, a következő szerepelt: „Időszakos halászati kiállítás” Popeye nem is hagyta szó nélkül ezt a látványt: –Mond csak, mi a fenét jelent ez? Egy múzeumban rendezted be a tanyádat? –Frászkarikát. Ha netán a rend, vagy a halaknak őreinek eszébe jut engem zaklatni jogellenesen, hogy miért találhatóak itt különféle tiltott halászeszközök, akkor ezek a feliratok kérdés nélkül is választ adnak– vigyorgott Géza. –Apám, te nem vagy semmi –mondta a kapitány őszinte elismeréssel a hangjában. –Na gye...

Aurora Amelia Joplin - Az emlékek Őrzője

Kép
Aurora Amelia Joplin  Az emlékek Őrzője  Aseriel olyan helyen ébredt, amelynek ideje mérhetetlen volt. A cella falai simák voltak, se kőből, se fémből, inkább egy átmeneti anyagból, amely elnyelte a hangot. Amikor megmozdult, lépése visszhangtalan maradt, mintha a tér előre tudta volna, hogy válasz fölösleges. Az ajtón zár helyett puszta felület húzódott, és már ez az apró részlet elég volt ahhoz, hogy Aseriel megérezze: itt a megszokott rend másként működik. Reggel egy őr lépett be, ránézett, majd zavartan kérdezte meg, mikor került ide. Aseriel nyugodtan válaszolta, hogy három éve. Az őr hitetlenkedve rázta a fejét, mert az emlékei szerint előző nap még üres volt a cella. Őszinte zavara világossá tette: itt az idő csúszik el körülötte, nem benne. Másnap egy másik őr érkezett, aki közölte vele, hogy a kivégzés másnap esedékes. Aseriel rákérdezett az okra, mire az őr a papírra pillantva azt mondta: az iratok szerint nincs oka az életben maradásra. A mondat üresen koppant, mint...

Erdős Sándor - Tengerre magyar 5. - Reménysugár

Kép
Erdős Sándor Tengerre magyar 5. Reménysugár   Duzzadt Géza csendben, komótosan evezett nagy faladikjában ülve és a partot fürkészte. Géza nem a flórát, vagy faunát tanulmányozta, hanem az esetleg a parton bóklászó halőröket szerette volna időben kiszúrni. Ugyanis Géza a tilosban járt. Orvhalász révén nem rendelkezett engedéllyel arra, hogy varsákat telepítsen a vízbe, amit nem is olyan régen meg is tett. Ezért pillanatnyilag nem fenyegette veszély a lebukást illetően, hiszen ladikjában jelenleg semmi kompromitáló nem volt, de jó tudni, ha erre ólálkodik az ellenség. Duzzadt Géza születésekor még a polgári Nagy Géza nevet viselte, de termete és az arcberendezését díszítő toka miatt ráragadt a Duzzadt név, amit kelletlenül, de büszkén használt a mai napig is. Kis oldaltáskájából előkapart egy szál kolbászt és két evezőcsapás között rágcsálgatta unaloműzésként. Majdnem a torkán akadt a falat, mikor egy különös jelenetet látott meg a parton. Egy paprikavörös arcú mogorva fickó ...

Erdős Sándor - Tengerre magyar 4. - Viharban

Kép
Erdős Sándor Tengerre magyar 4. Viharban     Mire Pista ruházatként viselt meggyötört hálóinge megszárad a Kapitány szorgalmas evezésének köszönhetően már jócskán bent jártak a szigetek közötti csatornák egyikében. A csendes vizű holtágat elhagyva egy nagyobb víztükör terült el előttük, ami kisebb lelkendezést váltott ki az első tisztből: – Gondolom ez még nem a tenger, de már hajaz rá. – Hajaz, hajaz Pesta, de ez csak egy nagyobb öbölféleség a szigetek között – mormogott Popeye. A szél kissé feltámadt, ezért hőseink végre kipróbálhatták a vitorlát is. Nagy nehezen valahogy rögzítették ócska vitorlájukat az árbocrúd tetejére, majd az alsó két szárát a hajótesthez erősítették, így egy háromszögletű széltámaszt kaptak, aminek csak egy baja volt, hogy a hajó irányíthatatlanul a szél irányába haladt. – Szinte repülünk –  lelkendezett Pista, mint egy nagyra nőtt gyerek.   Problémát nemsokára az jelentett, hogy az enyhe nyári szellő el...

Erdős Sándor - Emlékek pincéje

Kép
Erdős Sándor Emlékek pincéje Sorsokból szőtt pókhálókat pince mélyén az élet. Lassan szitál múltnak pora sűrítve a sötétet. Óvatosan le is lépdelsz bús, nyikorgó lépcsőkön. Rád támad egy régi emlék engeded, hogy legyőzzön. Egy halvány fénysugár csüng rég elveszett múlt falán, mint rongyos testű szellemtest teliholdas éjszakán. Rettegsz nagyon. Mi vár reád? Szembe nézel múltaddal. Az emléket meg szerencse, hogy jótékony por takar.

Veress Marika - Fagyos tél

Kép
Veress Marika Fagyos tél  Dér csípte levelek  fagyott fán pihennek. Fagyos szél ringatja, sóhajt a természet. Átöleli a tél  álmos erdő fáit. Csikorgó hidegben, tanyát vert odakint. Ágak közül hallik  rekedt varjú ének, léptem alatt roppan, vastag fehér szőnyeg. Eresz alatt jégcsap hízik jó kövérre, ablakon jégvirág, nyílik csoda szépre. Fenyők tűlevelét  hópelyhek takarják, csodásan csillognak, gyémánt csillagocskák. Csodálatos télen a gyönyörű természet. Csak a szél ne lenne,  ennyire kegyetlen.