Fiatal Nóra:Hasonlelkek

2021-07-29


Fiatal Nóra: Hasonlelkek


Szigeteimen halódó arcok;

Bennükragadtam, fölös harcok;

Szerelem vagy? - vagy akarnok;

A zavarból nem lát ki a lélek…


Sok hiú magány! éntelen egók!

Mindenben a sziget a pók;

Sötétségben felhangosodó hangok;

S már el se hiszed, hogy nem vagy egyedül…


Már nem folynak az ékes szavak,

Édes forrás, elhagytalak,

Tündérkertben angyalalak;

Mi egykor voltam, megsemmisült…


Öld meg a képet,

Mielőtt az öl meg téged!...


Hús vagyok, mit szájban forgatnak,

Lelkem húsa rárezdül;

Szellemem bitorolt alakokkal

A józanság vize alá merül;

Lopták csengő kacajom az évek,

És sírásomat sírásták;

De mégsincs egyedül, hogy féljek,

Porszem osztja milliók magányát.


Utána tudom meg, a lélek halhatatlan.

S nem jegyzik sehol szenvedését.

Ha a bűn nyomán a daimón nem furdal,

Strigulát sem húznak jóságáért.

Utána tudom meg, hogy nincs az egyes,

S egyesek társasága sincs már...


Csak táncolok egy láthatatlan szálon,

Hasonlelkek szemsugárán…


Kép: www.wallpaperscraft.com



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Trottyos Jenő és a puli, aki farkasnak álcázta magát – Pusztai legenda

Erdős Sándor Trottyos Jenő és a fekete lyuk esete – Pusztai legenda

Petőfi Sándor : Falu végén kurta kocsma Egy sor originál Magyar egy sor autentikus Japán változat fonetikusan. :)