Baranyi Imre:Verklivers

 

Verklivers

Ha verset írsz, belülről zeng az ének,
lágy pentaton teríti rímeid,
a szép szavak keringenek, cserélnek,
hogy el ne rontsák érzeményeit.

A versszakok fehér lapon sorolnak,
a ringatásuk gyöngybetűs folyam,
szerelmeid között megint a tegnap
vad ízeit bogozzák untalan.

Aztán elalszanak veled ma éjjel,
csacsognak álmaid között kicsit,
még visszaintegetnek szenvedéllyel,
de közben azt susogják egyre, csitt!

Ha kész a versed, gyorsan elfelejtik,
akár elődeink az ócska verklit.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Trottyos Jenő és a puli, aki farkasnak álcázta magát – Pusztai legenda

Erdős Sándor Trottyos Jenő és a fekete lyuk esete – Pusztai legenda

Petőfi Sándor : Falu végén kurta kocsma Egy sor originál Magyar egy sor autentikus Japán változat fonetikusan. :)