Csepeli Szabó Béla:Őszi szerelmi dal

-

Csepeli Szabó Béla


ŐSZI SZERELMI DAL


A városszéli dombokon

már sírva jár a szél,

s meg-meg legyinti homlokom

a sok hulló levél.

A nyári esték melegét

borongás váltja fel,

befutja kedvesem szemét

és lágyan rám lehel.

A hamuba fúlt ég alatt

honnan, hová megyünk?

Hajunkra szürke köd tapad,

s vacogva reszketünk.

Minden oly szelíd, tétova,

mint gyenge lábú őz,

suhog a halál ostora,

s fejünk fölött köröz,-

de nézd, a hegyen kedvesem,

szüretre gyűlt a nép,

szikrázó bor dől édesen,

s kínálja tűz-ízét!

Az életet dicséri mind

és telt pohárt emel:

emeljük fénylő szíveink

mi is magasra fel!

Emeljük fel a bágyadó,

bús őszi Nap felé,

s kiáltsuk forró, lázadó

vérünk az életé!...

Ha szél jajong, ha köd szakad,

bennünk lobog a vágy,

s összehajlunk az ég alatt,

mint két virágos ág...


Életszomj I.-II. kötetből (1999.)


www.csepeliszabo.hu



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Trottyos Jenő és a puli, aki farkasnak álcázta magát – Pusztai legenda

-
Kép
Erdős Sándor Trottyos Jenő és a puli, aki farkasnak álcázta magát – Pusztai legenda  A magyar puszta végtelen volt, mint egy hosszú vasúti váróterem vasárnap este, mikor már az utolsó pogácsa is kiszáradt a restiben. A szél poros melankóliával nyaldosta a gémeskutakat, és a messzeségből néha egy-egy birkabégetés hallatszott, amiről az ember nem tudta eldönteni, hogy most ez egy tényleges birka-e, vagy csak Trottyos Jenő hangosan gondolkodik.  Trottyos Jenő, a népi bölcsességek szerény és vaskos testű letéteményese, valaha a Hortobágy bajnoka volt a „Ki tud több pálinkát kiöntés nélkül fejen állva meginni?” versenyen, de azóta visszavonult a rivaldafény elől. Juhokat terelt, meg néha az eszét is, de utóbbi ritkábban sikerült.  Egy különösen párás reggelen – olyanon, amikor még a gémeskút is visszafekszik egy fél órára – Jenő a birkák között bóklászott, vállán suba, fején karimás kalap, amit a háború óta senki sem mert levenni róla, mert állítólag egyszer elkapott vele egy ...
További információk

Erdős Sándor Trottyos Jenő és a fekete lyuk esete – Pusztai legenda

-
Kép
Erdős Sándor Trottyos Jenő és a fekete lyuk esete – Pusztai legenda  A Hortobágy peremén, ahol még a szél is eltéved néha, és a gulya úgy hever, mintha nem is lenne dolga más, csak mélázni a lét kérdésein, ott élt egy ember, akit csak úgy hívtak: Trottyos Jenő.  Nevét nemes hagyomány őrizte, pontosabban egy nadrág, amit Jenő húsz éve hordott, s amelynek hátsó fertálya a hagyományőrzés jegyében már többet látott, mint egy középkori vártorony. Trottyos volt, de olyan rendíthetetlen, hogy ha a gulya megindult, ő állt az útjukba, nem a villanypásztor.  Jenő egyszerű juhászember volt. Tudta, mikor fúj a szél, mikor lesz kolera az árokparti kacsára, és hogy a pálinka reggel, délben és este is teljesen más filozófiai dimenziókat nyit meg. Ám azt még ő sem tudta, hogy a világegyetem valahol egy borozó mögött meghasad, és egy fekete lyuk épp az ő kunyhója fölött akarja kiterjeszteni sötét ölelését.  A történet úgy kezdődött, mint minden rendes kozmikus tragikomédia: a juhok f...
További információk

Petőfi Sándor : Falu végén kurta kocsma Egy sor originál Magyar egy sor autentikus Japán változat fonetikusan. :)

-
Kép
Petőfi Sándor : Falu végén kurta kocsma Egy sor originál Magyar egy sor autentikus Japán változat fonetikusan. :) Falu végén kurta kocsma,                       Ahola honola szotyola csehó tocó Oda rúg ki a Szamosra,                         Odaruki Számoszó.       Meg is látná magát benne,                     Avizena fejeheje Ha az éj nem közelegne.                       De jöna szunya ideje. Az éjszaka közeledik,                             Jöna szunya ideje A világ lecsendesedik,                             Belepihena dumavele Pihen a komp, kikötötték,       ...
További információk