Oláh Timi : Hála
Hála
Szürke volt a reggel, mire keltem én,
Eltűntek a színek, a hit és a remény.
Nem akartam, hogy ez így legyen, ezért színeket rajzoltam magamra,
Ma nagyon vágytam egy virágzó tavaszra.
Lassan leköszön egy év megint,
Lassan órámon a mutató előre int.
Lassan új strigula kerül életem naplójába,
Ez valamikor lelkem sötétebb órája.
Néha mégis úgy érzem még ott benn gyermek vagyok,
Rácsodálkozom sokszor, milyen szépek a csillagok.
Hálát adok Istennek, hogy még itt lehetek,
És annak is , hogy szerettek, s szeretek.
Köszönöm ezért, hogy itt vagytok még velem.
Nélkületek üres lenne az életem!
Oláh Timi

Megjegyzések
Megjegyzés küldése