Tartaria elmélete: Az elveszett birodalom mítosza és a történelem alternatív olvasata

Tartaria elmélete: Az elveszett birodalom mítosza és a történelem alternatív olvasata.

A világ tele van rejtélyekkel és elfeledett történetekkel, de kevés olyan teória ragadta meg az alternatív történelem iránt érdeklődők fantáziáját, mint a Tartaria elmélet. Ezen elmélet hívei úgy vélik, hogy egykor létezett egy hatalmas, ám mára szinte teljesen eltüntetett vagy elfelejtett civilizáció, amely "Nagy Tartaria" néven ismert. Az elmélet szerint ennek a birodalomnak a történelmét és eredményeit szándékosan törölték a világtörténelemből. Az emberek, akik ezt az elméletet támogatják, gyakran hivatkoznak régi térképekre, építészeti bizonyítékokra és rejtélyes földrajzi elnevezésekre, amelyek szerintük mind azt mutatják, hogy Tartaria valóban létezett.

De mi is az a Tartaria? Miért gondolják sokan, hogy ez az elveszett birodalom a történelem egyik legnagyobb eltitkolt fejezete? Ezen kérdésekre próbálunk válaszokat találni.

Mi volt Tartaria?

Tartaria (vagy Nagy Tartaria) történelmi vonatkozásban egy valós földrajzi név volt, amely a 16-18. századi térképeken jelent meg. Ezen térképek hatalmas területeket jelöltek ezzel a névvel, főként Észak-Ázsia és Közép-Ázsia vidékén. Az európai térképészek számára "Tartaria" gyűjtőfogalomként szolgált azon területek megnevezésére, amelyeket nem ismertek részletesen, különösen az orosz sztyeppéket, Mongóliát és Szibériát. Ezeket a területeket tartár törzsek lakták, innen ered a név is. Az akkori térképkészítők egyszerűen "Tartariának" nevezték mindezt, mivel nem voltak alapos földrajzi vagy politikai ismereteik az ott élő népekről.

Az elmélet eredete és hívői

Az úgynevezett Tartaria elmélet azonban messze túlmutat ezen a történelmi tényezőn. Az alternatív történelem hívői szerint Tartaria nem egyszerűen egy név volt egy ismeretlen területre, hanem egy hatalmas, fejlett birodalom, amelyet valamilyen rejtélyes okból teljesen elfelejtett a világ. Az elmélet hívei szerint a Tartaria birodalomnak fejlett technológiája volt, hatalmas városokat és műemlékeket épített, és világszinten befolyásos volt. Azonban a hívők szerint valamilyen okból ezt a birodalmat eltörölték a történelemkönyvekből – talán egy világméretű összeesküvés részeként, hogy elnyomják a valós történelmet és fenntartsák az általánosan elfogadott narratívát.

A hívők számára az elsődleges "bizonyítékok" a régi térképek, amelyek Tartaria nevét viselik, valamint számos olyan építészeti maradvány, amelyeket szerintük nem lehet a hivatalos történelmi elméletekkel megmagyarázni. A teória hívei többek között az orosz, ázsiai és akár nyugat-európai monumentális épületekre, erődítményekre és építészeti stílusokra mutatnak rá, amelyeket szerintük Tartaria birodalma hozott létre.

Történelmi vonatkozások és az elmélet megjelenése

Az elmélet az interneten, különösen a 2000-es évek elejétől kezdve, egyre nagyobb népszerűségre tett szert. A fórumok, blogok és videómegosztó oldalak tökéletes táptalajként szolgáltak az olyan spekulatív elméletekhez, mint a Tartaria. Az alternatív történelem hívői számára a hivatalos történelem számos része kérdésesnek és manipuláltnak tűnt. A Tartaria-elmélet, hasonlóan más összeesküvés-elméletekhez, azzal az elképzeléssel játszik, hogy a világ történéseit és igazságait egy szűk elit irányítja, amely manipulálja az emberiség történelmét.

Történelmi szempontból azonban nincs bizonyíték arra, hogy Tartaria valaha is létezett volna olyan formában, ahogyan azt a hívők leírják. A földrajzi megnevezés pusztán egy távoli, akkoriban kevéssé ismert terület jelölésére szolgált. Az orosz birodalom terjeszkedése és a mongolok korábbi hódításai ezekre a területekre magyarázatot adnak arra, hogy miért maradtak bizonyos részek sokáig felfedezetlenek és kevésbé feltérképezettek Európa számára. Ennek ellenére az alternatív történelem hívői úgy vélik, hogy a történelem "hamisítása" tudatos folyamat volt, és valójában egy fejlett civilizációt próbáltak eltüntetni a történelemből.

A hívők érvei és bizonyítékaik

Az elmélet hívei több forrást is felhoznak "bizonyítékként", amelyek szerintük alátámasztják a Tartaria létezését. Ezek közé tartoznak:

Régi térképek: Számos 16-18. századi térkép valóban megemlíti Tartaria nevét. Ezek a térképek gyakran hatalmas, több mai ország területét is magában foglaló földrészként ábrázolják. Az elmélet hívei szerint ezek a térképek azt mutatják, hogy Tartaria nemcsak létezett, hanem egy hatalmas, összefüggő birodalom volt, amely később eltűnt.

Monumentális építmények: A hívők gyakran hivatkoznak a világ különböző részein található hatalmas építményekre – például erődítményekre és régi városokra –, amelyeket szerintük nem lehet megmagyarázni a hivatalos történelmi elméletekkel. Úgy vélik, ezek az építmények Tartaria fejlett technológiáját és építészeti tudását tükrözik.

Történelmi összeesküvés: Az elmélet egyik fő eleme, hogy Tartaria birodalmának nyomait szándékosan törölték a történelemből. A hívők szerint a 19. századi nagy világhatalmak (például a Brit Birodalom vagy a Cári Oroszország) részt vettek ebben a "történelmi takarításban", hogy a Tartaria által képviselt tudást és hatalmat elrejtsék.

Az 1815-ös "Mudflood" elmélet: Egyes hívek szerint az 1800-as évek elején egy hatalmas földár (mudflood) söpörte el Tartaria birodalmát, és ennek következtében a civilizáció maradványai mélyen a föld alá kerültek. Ezt a teóriát különösen a mélyen fekvő építményekkel és rejtélyes, földalatti struktúrákkal próbálják alátámasztani.

A kritikusok véleménye

A hivatalos történészek és geográfusok szkeptikusak a Tartaria elmélettel kapcsolatban. Szerintük Tartaria valóban létezett egy földrajzi elnevezésként, de soha nem volt egyetlen, egységes birodalom. A régi térképek egyszerűen azt tükrözik, hogy Európa számára ezen területek ismeretlenek voltak, és így egy gyűjtőfogalomként kezelték őket. A monumentális építmények pedig az ott élő népek – például a mongolok, az oroszok és más ázsiai törzsek – munkájának eredményei, nem pedig egy eltűnt civilizáció bizonyítékai.

Kritikus szemmel a Tartaria elméletet

A történészek szerint a Tartaria elmélet egyik fő problémája az, hogy a "bizonyítékok", amelyeket a hívek felhoznak, valójában félreértésekre és túlértelmezésekre alapoznak. A régi térképek egyszerűen egy olyan korszak termékei, amikor a világ nagy része még feltérképezetlen volt, és nem voltak részletes ismereteik a mai Közép-Ázsia, Szibéria vagy Mongólia területeiről. Az a tény, hogy "Tartaria" neve szerepel a térképeken, nem jelenti azt, hogy egy egységes birodalom létezett volna ott.

Az építészeti bizonyítékokkal kapcsolatban a hivatalos történetírás azt hangsúlyozza, hogy számos olyan monumentális építmény, amelyet a Tartaria elmélet hívei a birodalom alkotásainak tulajdonítanak, valójában jól dokumentált, és ismert az eredete. Például az oroszországi erődítmények és paloták a cári birodalom alatt épültek, a mongolok híres kőépítményei pedig a mongol hódítások és birodalmak részei voltak.

A legnagyobb kritika az elmélettel szemben az, hogy a hívők gyakran figyelmen kívül hagyják a régészet, a történettudomány és a földrajzi kutatások által alátámasztott adatokat, amelyek nem támasztják alá egy ilyen méretű birodalom létezését. Az alternatív elmélet inkább a bizonytalanságra és az ismerethiányra épít, kihasználva azt a tényt, hogy sok régi térkép és történelmi dokumentum hiányos vagy elavult volt.

A "Mudflood" és a modern összeesküvés-elméletek

A "Mudflood" elmélet, amely szintén kapcsolódik a Tartaria mítoszhoz, egy másik érdekes aspektus. E teória szerint az 1800-as évek elején egy globális kataklizma során hatalmas mennyiségű iszap öntötte el a Föld felszínét, eltemetve Tartaria birodalmának nyomait. Ennek az elképzelésnek nincs történelmi vagy geológiai bizonyítéka, de az interneten népszerűvé vált, mivel sok régi épület alapzata a föld alatt található, ami a hívek szerint a "mudflood" maradványa.

Az összeesküvés-elméletek világában az ilyen gondolatok vonzóak lehetnek azok számára, akik a hagyományos történelmi narratívákat megkérdőjelezik. A Tartaria elmélet hasonlóan működik, mint más történelmi összeesküvések, például az ókori földönkívüli beavatkozások elméletei. Mindkettő közös jellemzője, hogy az ismert történelmi események vagy építmények mögé egy "titkos" magyarázatot keresnek, és a hivatalos történelmi forrásokat szándékosan hamisnak vagy hiányosnak tekintik.

Miért vonzó a Tartaria elmélet?

Az alternatív történelem iránt érdeklődők számára a Tartaria elmélet vonzó lehetőséget kínál a világ újraértelmezésére. Az elmélet hívei úgy érzik, hogy a történelem hivatalos verzióját olyan hatalmak irányítják, amelyek szándékosan elnyomják az igazságot. Ez az elképzelés összhangban áll sok modern összeesküvés-elmélettel, amelyek szerint a világot egy titkos elit irányítja, akik manipulálják az információkat és eltitkolják az igazságot a nagyközönség elől.

Továbbá a Tartaria elmélet vonzereje abban is rejlik, hogy egy olyan világképet kínál, amelyben a múlt sokkal dicsőbb és fejlettebb volt, mint azt a hivatalos történelem sugallja. Ez az elképzelés egyfajta nosztalgiát ébreszt, amely az aranykor mítoszára emlékeztet: egykor létezett egy hatalmas civilizáció, amely fejlettebb volt, mint bármelyik ma ismert, de valamilyen titokzatos okból eltűnt.

Történelmi valóság kontra alternatív történelem

A Tartaria elmélet hívői számára a történelmi valóság túl kényelmes és egyszerű, ezért inkább olyan magyarázatokat keresnek, amelyek különlegesebbnek és titokzatosabbnak tűnnek. A valóságban azonban a történelem rendkívül összetett és sokszínű, és bár bizonyos korszakok és civilizációk valóban elfelejtődtek, ezek helyett számos régészeti és történelmi bizonyíték maradt fenn, amely pontosan bemutatja a régi kultúrákat és birodalmakat.

Az orosz sztyeppék, Közép-Ázsia és Szibéria területei évszázadokon át lakottak voltak, és az ott élő népek - a mongolok, a hunok, a szkíták és a török törzsek - mind hozzájárultak a régió történelméhez. Bár ezen népek története gyakran kevésbé ismert, ez nem jelenti azt, hogy eltitkolták volna őket. A modern történettudomány és régészet folyamatosan tárja fel a múlt titkait, és ezek a tudományok soha nem állítják, hogy minden ismertté vált volna.

A jövője az ilyen elméleteknek

Az internet korszakában az alternatív történelem és az összeesküvés-elméletek terjedése soha nem látott méreteket öltött. A Tartaria elmélet továbbra is népszerű lehet azon emberek körében, akik kételkednek a hivatalos forrásokban és alternatív magyarázatokat keresnek a történelem nagy kérdéseire. Az ilyen elméletek valószínűleg fennmaradnak, mivel sokan szívesen vonzódnak a titokzatos, rejtélyes és izgalmas történetekhez, még akkor is, ha ezek nem állják meg a helyüket a tudományos kutatás fényében.

Források:

David Roberts: Tartary: The Myth of the East (Cambridge University Press, 2005).

J. B. Harley: Maps and the Ideology of Empire: Tartary and the Imperial Gaze (University of Chicago Press, 1989).

Norman Davies: Vanished Kingdoms: The Rise and Fall of States and Nations (Penguin Books, 2011).

Mark Sargent: The Mudflood: Hidden History and the Lost Civilizations (2020).