Oláh Timi - A pokol kapujában

Oláh Timi

A pokol kapujában

Egy angyal áll magában.

Szaggatott a szárnya,

Csapzott a ruhája,

S már nem fényes,

Már nem fényes a glóriája.

Egy gyönyörű angyal volt,

Ki ragyogott a fényben,

Aztán egy szép napon,

Eltűnt a sötétben.

Azt mondják az öregek,

Eladták a lelkét,

Mikor azt hitte, hogy 

Önzetlen szerették.

A pokol kapujában,

Áll egy szál magában,

S senki sem tudja ki ő 

Valójában.

Fáklyák tüzében,

Parázson lépked nesztelen,

Talpa tiszta meztelen.

S hajtja valami esztelen,

De ez már nem félelem.

Rég nincs itt már értelem,

Sem érzelem.

Se kényelem,

Se szerelem.

Nincs lélek, 

Nincs élet,

S nem érted,

Ez miért lett.

Hogy már nem fénylett,

Csak egy érzéketlen lény lett.

Kép Pinterest