Erdős Sándor : A Nagy Melltartólopás – Pusztai legenda

Erdős Sándor

A Nagy Melltartólopás – Pusztai legenda 


 A történet, amelyet elregélek, nemcsak igaz, hanem még ráadásul meg is történt, méghozzá a Hortobágyon, azon belül is a górési csárda és a Kondás-tanya között, ahol a gulyások is inkább pálinkával tisztálkodnak, mint esővízzel.

 Hősünk, Tüzes Bendegúz, a puszta legnagyobb betyárja volt, legalábbis saját megítélése szerint, és ha valamihez értett, az a ló meg a lopás volt. Mármint a lólopás. De egy szép napon, amikor a nap úgy sütött, hogy a szúnyogok is napszúrást kaptak, új zsákmány tűnt fel a láthatáron.

 A Hortobágyi szél úgy cibálta a ruhaszárítót, mint részeg pásztor a bőrdudát. A kerítésen, egy szerény, de igencsak hangsúlyos darab fityegett: egy melltartó. De nem akármilyen! Olyan hatalmas volt, hogy két csikós gyerek is sátrat verhetett volna benne egy viharos éjszakán.

– Hohó! – mondta Tüzes Bendegúz, mikor meglátta a textilcsodát. – Ez bizony nem egy közönséges fehérnemű! Ez egy stratégiai jelentőségű fegyver!

 Azonnal akcióba lépett. Egyik kezében a fokosa, másikban egy fél deci pálinka, a fogai között pedig egy lóhám darabja. Egyik bokor mögül a másik mögé osont, mint a vén róka, aki még mindig hiszi, hogy láthatatlan. Elérte a ruhaszárítót, és egy gyors mozdulattal lekapta a melltartót.

 Abban a pillanatban a konyhaablak kivágódott, és egy matróna feje jelent meg benne, akit csak úgy hívtak: Böske néni, a Hortobágy acélidegzetű asszonya. Olyan hangon kiáltott, hogy még a darvak is irányt váltottak:

– A büdös mindenit, te átok jószág! Hát a melltartómat lopod, te pusztai moslék?!

 Tüzes Bendegúz megfordult, és mint aki személyes sértésnek veszi a lebuktatást, nagyot rikkantott:

– Bocsássa meg, asszonyság, de ezt a darabot a történelem kívánta meg tőlem! Kiállításra viszem Debrecenbe, mint a magyar kézművesség csúcsát!

 Majd felpattant a ló hátára – amit persze nem ő, hanem valószínűleg a debreceni postaállomás hiányolt már napok óta – és elvágtatott a pusztába, a melltartót zászlóként lobogtatva.

 A legenda szerint a hatalmas textil végül egy betyárkocsmában végezte, felakasztva a söntés fölé, ahol azóta is azt mesélik:

„Aki ilyet lopni mer, az vagy bolond, vagy Tüzes Bendegúz!”

És hogy mi lett Böske nénivel?

Nos, azóta is gyanakodva tereget, egy fakanállal a derekára kötve. Mert a puszta veszélyes hely, de még veszélyesebb, ha az embernek különösen figyelemreméltó fehérneműje van.

Kép: AI



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Trottyos Jenő és a puli, aki farkasnak álcázta magát – Pusztai legenda

Erdős Sándor Trottyos Jenő és a fekete lyuk esete – Pusztai legenda

Petőfi Sándor : Falu végén kurta kocsma Egy sor originál Magyar egy sor autentikus Japán változat fonetikusan. :)