Varjú Zoltán : AZ ELSŐ NAPOM

Varjú Zoltán

AZ ELSŐ NAPOM

 

„Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy.” – (Ézsaiás 43:1)


Már nem kérdez senki,

csak a csönd.

Ott áll az ajtó előtt,

mint egy régóta várt,

de hívatlan vendég.


A testem tudja:

nem tartozom már ide,

de a lelkem

még keresi az okát,

amiért itt vagyok.


Amiért újra

visszajöttem magamtól

- vagy küldtek -,

már nem tudom,

nem emlékszem rá.


Nem múltam el.

Isten nem felelt,

csak nem engedett el.

S ez néha több,

mint amit kértem tőle.


Néha kevesebb.

A fény vakít,

a sötét már ismerős.


És mégis, ha egyszer 

majd megölel —

az lesz az első napom.

Kép: A szerző portréja



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Trottyos Jenő és a puli, aki farkasnak álcázta magát – Pusztai legenda

Erdős Sándor Trottyos Jenő és a fekete lyuk esete – Pusztai legenda

Petőfi Sándor : Falu végén kurta kocsma Egy sor originál Magyar egy sor autentikus Japán változat fonetikusan. :)