A remény hangjai - Beszélgetés Fejes Csengével egy fiatal, tehetséges íróval.

A remény hangjai

Beszélgetés Fejes Csengével egy fiatal, tehetséges íróval.

Készítette: Erdős Sándor, irodalmi újságíró

Újságíró: Azt vallod magadról, hogy egy tizenhat éves fiatal lány vagy, a  lelked mégis egyre vénülni látszik. Mikképpen értelmezhetjük ezt a mondatot?

 Csenge: Mikor elkezdek valakivel beszélgetni és kiderül a korom, az első reakció mindig az, hogy "Ó, jóval idősebbnek hittelek!". Úgy gondolom, hogy ez alapvetően abból fakad, hogy az én problémáim, a korom ellenére, már régen nem az iskolai szinten mozognak: hogy vajon mit gondolnak rólam a többiek, vagy hogy hány nap múlva lesz matek dolga, hanem az egészségi problémám körül, ami egy zord felnőtt világba repített, amiben már gyerekként meg kellett tanulnom helyt állni, és ez nyilván a kommunikációmra, a törekvéseimre, a meglátásaimra és a lelki állapotomra is kihatással van.

Újságíró: Nagyon fiatal vagy. Hogy fedezted fel magadban a késztetést, hogy írj? 

Csenge: Csak jött magától. Annyira szerettem a könyveket már egészeszen kicsi kislány koromtól kezdve, hogy mikor megtanultam írni-olvasni, nem volt kérdés, hogy én magam is történeteket alkotok. Innen indult az egész. 

Újságíró: Érzel magadban valamiféle küldetéstudatot? 

Csenge: Igen! Mint már említettem, nem volt kérdés, hogy írni fogok, a kérdés csak az volt, hogy ez milyen szerepet fog betölteni az életemben. Komolyabban az írással a balesetem után kezdem el foglalkozni, amelyben megsérült a gerincem. Eleinte terápiának, később küldetésnek bizonyult, mert sajnos én mint érintett, saját bőrömön tapasztalom a megkülönböztetést, így ez ellen küzdök az irodalom által, valamint, hogy a többi érintetthez eljusson, hogy nincsen egyedül a nehézségeivel, érzelmeivel. 

Újságíró: Beszélnél kérlek a további terveidről egy kicsit?

Csenge: A közeljövőben tervezek előrukkolni egy termszetközeli és egyben érdekfeszítő nagyregénnyel, illetve egy mesekönyvvel, valamint továbbra is tervezek publikálni, magazinokba, folyóiratokba rövidebb prózai műveket és verseket, ezenkívül az András Világa kulturális lapnál a könyv rovatban szerkesztek, így ott is találkozhatnak velem az olvasók.

Újságíró: Úgy tudom kapsz szakmai támogatást íróktól is. Ez mit takar?

Csenge:  A Kis Alkotók Köre pályázatán keresztül ismerkedtem meg Pintérné Gépész Bettinával, akit mai napig mentoromként említhetek.

Újságíró: Mit üzennél azoknak a fiataloknak, akik írói babérokat dédelgetnek magukban?

Csenge: Azt, hogy legyenek bátrak! Ha még az első, második vagy akár a harmadik történet sem olyan, amilyenre vágynak, az sem baj, mert már a negyedik biztosan jobb lesz és minden megírt mű egy újabb tapasztalás.

Köszönöm Csenge az interjút, és további sok sikert kívánok!

Kép: Fejes Csenge portréja

Keszítette: Goran Episcopus