( A.K. András. ) - U.F.O.
(A.K. András.)
U.F.O.
.
– Hiszel a földönkívüliekben? Abban, hogy a hold tulajdonképpen egy bázis? A belső föld elméletben? Abban, hogy rendszeresen látogatnak minket az UFÓ-k?
– Nem hiszek a földönkívüliekben. A hold nem más, mint kozmikus por és törmelék, némi fagyott gázzal. Látogatni meg a rokonokat és az állatkert lakóit szokták.
– Akkor te még azt is letagadod, hogy a föld a nap körül kering. Nálad még a föld is lapos!
– Kösz. Ilyen finoman még nem hülyéztek le. De csak hogy a tényeknél maradjunk. A föld nem a nap körül kering! Mint ahogyan az egy csimpánz szintjére le butítva a tankönyvekben van lerajzolva. Hanem Spirális pályán a bolygók egymás körül, egymás ráhatásával keringenek. Három test elmélet! Ez a megnyújtott halmaz a nap körül nem egyenletesen halad miközben a nap is kering a világegyetemben a galaxison belül, és az is kering, és így tovább. Tulajdonképpen nem vehető nap körüli keringésnek, amit csinál. Mert csinál az mindent, csak ezt az egyet nem! A lapos föld hívőket meg egyszerűen nem értem, sem pedig az ellentábort. Hiszen az univerzumban nincs is egyenes vonal! Egyszerűen nem létezik!
– Két pont közt a legrövidebb út az egyenes, te matek zseni.
– Nem, ez így ebben a formában nem igaz.
– Talán még a Püthagorasz tételt is meg tudod cáfolni?!
– A matematika, legalábbis amit az iskolában tanítanak nem létezik. Csupán egy kitaláció, mely alkalmas pontatlan mérések elvégzésére. Sohasem létezett. Az csupán egy körülbelül használatos rendszer, ami elengedhetetlen a fejlődés szempontjából. Amúgy Pitagorasz nagyon szépen ráérzett erre a törékeny egyensúlyra.
– Te tényleg ekkora marha vagy?! Mi az, hogy a matematika nem létezik?!
– Az basszus, hogy nem lehet vele mindent kiszámolni, bár az iránya jó. Bizonyítéknak ott a PI értéke. Kezdesz felbosszantani! Ha nem lennél a sógorom, már elküldtelek volna a picsába.
– Kölcsönös az érzés. Jól fizet az ablakpucoló szakma?
– Jobban, mint a te mérnöki diplomáddal otthon ücsörögni és idióta összeesküvés elméleteket gyártani.
– Szia bátyus. Megint elme csatáztok?
– Szia hugi. Egyszerűen nem foghatom fel, mit szeretsz te ebben a két lábon járó paranoiában.
– Tudod, ezt hívják szaporodásnak. Családnak és egyebek. Te is kipróbálhatnád már végre és akkor a húgod lehetne végre keresztanyuka.
– Kösz, de akkor inkább vitatkozom vele minden vasárnap kaja után.
– Jaj, sógi! De most komolyan. Ne válogass annyit mert elszáll az idő feletted! Fogj meg egy sztriptíz táncost és csinálj neki gyerekeket!
– Az első értelmes mondat ma tőled. Megkapod az Aladár díjat. Sajnos egy se áll velem szóba. Lehet ez annak köszönhető, nem járok sztriptíz bárba?
– Nekem van barátnőm, akinek ez a munkája. Hozzalak vele össze bátyus?
– Na, most volt elég belőletek! Meg aztán mennem is kell melózni hamarosan. Köszönöm az ebédet. Megint remekeltél kishúgom.
– Vasárnap melózni? Miért vállalsz be ilyeneket? Így sohasem lesz családod.
– Nem lehet mindenki mérnök, kell a kétkezi melós is. Meg aztán ebből futja mindenre is. Sziasztok. Hugi, jó légy. A jövő héten megint jövök.
– Úgy igyekezz, hogy ragulevest csinálok.
– Vigyáz magadra sógi. Csak óvatosan azzal az ablakpucolással. Bár nem értünk egyet sok mindenben, azért kedvelek, és ha kinyiffansz, kivel fogok vitatkozni.
– Mennem kell. Uh… lekésem a járatom. Megint át kell vágnom a kiserdőn.
– Elviszlek.
– Felesleges, hülyére zabáltam magam. Kell egy kis séta.
.
Zoli elindult, át a kiserdőn ahogyan azt eredetileg is tervezte. Alig két kilométere az erdőben, a tisztás felett egy halványan derengő fénypont jelent meg, majd szinte a semmiből egy szivar alakú ezüstszínű repülő tárgy. Pont akkor mikor Zoli a tisztás közepére ért. Annak a közepe alul megnyílt és egy fénycsóva fogta körbe őt, szinte azonnal beemelve az űrhajóba. Amikor Zoltán bent volt már, a rés automatikusan záródott. Egy magas nyúlánk, ezüst színű ruhát viselő nagyfejű entitás fogadta őt. Az mindkét kezével a saját nyakához nyúlva megnyitotta az ott lévő, szinte nem is látható zárakat és azok felszisszenve kioldottak. Levéve a fejet formázó sisakját, majd derékig érő szőke hajkorona omlott alá.
– Na? Hogy sikerült a vasárnapi ebéd?
– Jól, csak már megint a sógorom bosszantott a hülyeségeivel.
– Már megint?
– Hogy hihetnék saját magamban, mikor én tudom, hogy létezem. A holdon nincs és sohasem volt holdbázis mert az csak az árapályért felelős műhold. Ami csupán csillagpor és törmelék. És persze, hogy a földnek van belseje! Ezt nem is értem, miért olyan különleges a belső föld?!
– Talán az ott élő mutánsok miatt. Amúgy meg szerintem ugyanazt állítjátok, csak elbeszéltek egymás mellett.
– Na meg azzal is csesztetnek, mikor lesz már földi barátnőm, mert keresztelőt akarnak. Most éppen rúdtáncost. Igazán eljöhetnél már végre és akkor bemutatnálak.
– Talán csak nem szégyenled, hogy atomfizikus a CERN-ben a barátnőd? Amúgy voltam rúdtáncos, még az egyetem évei alatt. Igaz csak három hónapig, míg melót nem kaptam valahol másutt.
– Na! Ezt nem is tudtam. Szuper, akkor a jövő héten bemutatom nekik a lelendő keresztgyermekük anyját, aki rúd táncos, egyenesen Texasból.
– Na ne rohanj annyira előre, még csak a barátom vagy, semmi komoly.
– Semmi komoly? A Tantarán élünk már vagy egy éve, jogsi nélkül vezeted a csillaghajómat, naponta levezetsz kétszer tizenhatezer fényévet és engem is te fuvarozol melóba.
– Mert a te jogsidat bevonták két évre, az enyémet meg nem tudják elvenni, mert nincs. Amúgy meg ha feleség leszek, a többiről is beszélhetünk.
– Azt se értem, miért gáz, ha valaki csak ablakpucoló?
– Azért szívem, mert nem tudják mit is jelent annak lenni. Nélküled, az ablakpucolók nélkül egyetlen csillaghajó sem hagyhatja el a dokkot. Nélkületek megállna a nemzetközi forgalom. Miért nem mondod el neki, ki is vagy valójában? Miért nem mondod el neki, te vagy az akit egész életében kutatott, keresett.
– Már egyszer elmondtam, és kiröhögött. Nem hitte el. Komolyan mondom, az emberek néha olyan ostobán viselkednek. Ha nem lenne rájuk szükség a családalapításhoz, szerintem elszigetelve léteznének az univerzumban.
– Nem, ezt nem hiszem. Mert az emberi hülyeség nagyobb az univerzumnál.
.
.
.
Vége…
.
.
.
A képet a mesterséges intelligencia segítségével alkotta a szerző.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése