December 25. - Karácsony Napja

December 25. - Karácsony Napja


A karácsonyt a keresztények világszerte december 25-én és 26-án ünnepelik, hogy megemlékezzenek Jézus Krisztus születéséről. Ilyenkor a családok és a barátok összegyűlnek, ajándékokat cserélnek, és különleges hagyományokon és ünnepségeken vesznek részt.


A karácsonyi hagyományok és ünnepségek országonként nagyon eltérőek, de sok közös elemük van. A világ számos részén a szenteste (december 24.) a családok és a barátok összejövetelének és az ajándékcserének az ideje, gyakran a karácsonyfa körül.

A karácsony napját (december 25.) gyakran az istentiszteleteken való részvétel, a karácsonyi énekek éneklése, valamint az ételek és finomságok megosztása jellemzi. Számos országban december 25. és 26-a munkaszüneti nap.


A hagyományos magyar paraszti életben a család ünnepe volt. Ez a nap munkatilalommal járt, még a szemetet sem vitték ki. Már előző nap odakészítették az állatoknak a takarmányt. Tilos volt e napon a kölcsönkérés, kölcsönadás is, mert ezzel kivitték volna a szerencsét a házból.


Juhász Gyula

Betlehemes ének


Ó, emberek, gondoljatok ma rá,

Ki Betlehemben született ez este

A jászol almán, kis hajléktalan,

Szelíd barmok közt, kedves bambinó,


Ó, emberek, gondoljatok ma rá:

Hogy anyja az Úr szolgáló leánya

És apja ács volt, dolgozó szegény

S az istállóban várt födél reájuk.


Ó, emberek, gondoljatok ma rá,

A betlehemi kisded jászolára,

Amely fölött nagyobb fény tündökölt,

Mint minden várak s kastélyok fölött.


Ó, emberek, gondoljatok ma rá,

Ki rómaihoz, barbárhoz, zsidóhoz,

A kerek föld mindegyik gyermekéhez

Egy üzenettel jött: Szeressetek!


Ó, emberek, gondoljatok ma rá!


*


Kosztolányi Dezső

Karácsony


Ezüst esőbe száll le a karácsony,

a kályha zúg, a hóesés sürű;

a lámpafény aranylik a kalácson,

a kocka pörg, gőzöl a tejsürű.


Kik messze voltak, most mind összejönnek

a percet édes szóval ütni el,

amíg a tél a megfagyott mezőket

karcolja éles, kék jégkörmivel.


Fenyőszagú a lég és a sarokba

ezüst tükörből bókol a rakott fa,

a jó barát boros korsóihoz von.


És zsong az ének áhitatba zöngve...

Csak a havas pusztán, a néma csöndbe

sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.


Forrás: www.eternus.hu - Kosztolányi Dezső versei

Forrás: www.eternus.hu - Juhász Gyula versei



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Trottyos Jenő és a puli, aki farkasnak álcázta magát – Pusztai legenda

Erdős Sándor Trottyos Jenő és a fekete lyuk esete – Pusztai legenda

Petőfi Sándor : Falu végén kurta kocsma Egy sor originál Magyar egy sor autentikus Japán változat fonetikusan. :)