Erdős Sándor - A koldus dala

Erdős Sándor

A koldus dala


Hideg szél tépi arcomat

szárazak a szemeim. 

Kíváncsian figyel Isten,

régen látta könnyeim.


Minden léptem követheti

bánat útján utazom,

van nekem egy útitársam

éhség kísér utamon.


Úgy van. Volt, hogy én is ettem.

Nem is oly rég, a minap.

Fejedelmi volt lakomám.

Száraz keksz, vagy két darab.


Lassan megyek, nem sietek.

Lehet, holnap futhatok.

Hogyha egy ház udvaráról

elcsenek kis abrakot.


Ám, az utam majd véget ér.

Ki ad áldást majd nekem?

Nem sirat meg engem akkor

sohasem volt gyermekem.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Trottyos Jenő és a puli, aki farkasnak álcázta magát – Pusztai legenda

Erdős Sándor Trottyos Jenő és a fekete lyuk esete – Pusztai legenda

Petőfi Sándor : Falu végén kurta kocsma Egy sor originál Magyar egy sor autentikus Japán változat fonetikusan. :)