Erdős Sándor - Fényt vakító szerelem

Erdős Sándor

Fényt vakító szerelem


Cirógat a tavaszi szél

elhozta a szerelmet.

Olvaszt rideg, kemény fagyot

dermedt szívem felenged.


Jó, hogy itt vagy most mellettem,

nem vagyok már egyedül.

Homlokodra szép koszorú,

ujjadra gyűrű kerül.


Megfogom a kezed drágám,

nem engedem el soha.

Fényt vakító mosolyodnak

szívem lesz az otthona.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Erdős Sándor Trottyos Jenő és a fekete lyuk esete – Pusztai legenda

Trottyos Jenő és a puli, aki farkasnak álcázta magát – Pusztai legenda

Petőfi Sándor : Falu végén kurta kocsma Egy sor originál Magyar egy sor autentikus Japán változat fonetikusan. :)