Erdős Sándor - Fényt vakító szerelem
Erdős Sándor
Fényt vakító szerelem
Cirógat a tavaszi szél
elhozta a szerelmet.
Olvaszt rideg, kemény fagyot
dermedt szívem felenged.
Jó, hogy itt vagy most mellettem,
nem vagyok már egyedül.
Homlokodra szép koszorú,
ujjadra gyűrű kerül.
Megfogom a kezed drágám,
nem engedem el soha.
Fényt vakító mosolyodnak
szívem lesz az otthona.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése