Rideg Sándorra emlékezve

-

Ezen a napon hunyt el Rideg Sándor (Törtel, 1903. február 12. – Budapest, 1966. február 8.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író.


“Hazafelé menet elgondolkoztam a világ során. Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem a tehénpásztorok kormányozzák. Ha én valamikor miniszter leszek, mindent visszájára fordítok. A csősztől elveszem a bunkósbotot, a revolvert szintén a saját derekamra kötöm. A pofonokat végleg eltiltom. Aki vét a törvény ellen, azt fölpofoztatom a bakterral. Az ország vászontarisznyájára lakatot tétetek, nehogy kilopják belőle a pénzt. Konc bácsi minisztertanácsos lesz a tudománya miatt. Ha pedig ő lesz a tanácsos, jó lett volna megkérdeznem tőle, hogy mikor leszek miniszter, mert egyrészt az éppen nekem való hivatal, másrészt meg úgy se akarok sokáig itt maradni ennél a bakternál. Ha én leszek a fő, nem lesz panasza a szegény embernek, mert még a Bundás kutyának is akkora pampuskát juttatok, mint a két öklöm. Törvénybe iktatom, hogy palacsintán köll élni a tehénpásztornak.” (Részlet : Rideg Sándor Indul a bakterház c. regényéből)

Különös életű magyar író, a szó klasszikus értelmében "egykönyves" író. Rideg Sándor nevéről Senkinek se jut eszébe más, mint az Indul a bakterház.

Rideg Sándor szegényparaszti sorban született, cselédsorban élt, húszéves koráig egy uradalomban dolgozott, mindössze 5 osztályt végzett a monori elemi iskolában. Önművelésre nem volt módja: csikós lett. 1919-ben vöröskatonának állt, a csendőrök elől Pestre menekül, ahol mint katonaszökevényt zárják börtönbe. Kapcsolatba kerül az illegális kommunista mozgalommal, s 1925-től 1944-ig harminckét alkalommal szenved börtönbüntetést. A jóformán írástudatlan fiatalember, akiről 1927-ben a vallatást vezető Hetényi főkapitány állapítja meg, hogy "remek nyelve és stíluskészsége van", Barbusse Tűzének elolvasása után gondol először arra, hogy írni fog. Szabadulását követően még négy év telt el addig, amíg Rideg Sándor felbátorodott az első novellák megírásához. Ehhez még sokat kellett olvasnia, sőt a helyesírást is meg kellett tanulnia. 1931-ben közölte első írását a Népszava, s ettől kezdve több-kevesebb rendszerességgel szerepelt a baloldali sajtóban, többek közt a Korunk és a Gondolat hasábjain.

Az „Indul a bakterház” című regényét 1939-ben folytatásokban adta közre a Népszava, s ekkor sokan felfigyeltek az eredeti tehetségű fiatalember humorára, népmesei realizmusára.

A regény 1943-ban, a világháború közepén jelent meg először kötetben, jóval később, 1979-ben nagysikerű TV filmet rendezett belőle Mihályfy Sándor, Tímár Péter pedig színpadra dolgozta át. A tévéfilmet a televízió időről időre ma is műsorára tűzi.

Regényeiben (Indul a bakterház,Tűzpróba,Sámson; Daruszegi vasárnapok; Kristóf rózsafái). A szegény népnek osztályharcos, úrellenes és csendőrellenes indulatait fogalmazza meg. Ezek az indulatok még azokban írásaiban sem csillapodnak, amelyek a felszabadulás utáni falu vagy város viszonyai között játszódnak.

Rideg Sándor a Kossuth-díjat 1954-ben kapta, előzőleg háromszor vehette át a József Attila-díjat (1950, 1951, 1952). 1966. február 8-án, hatvanhárom éves korában halt meg Budapesten.




Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Erdős Sándor Trottyos Jenő és a fekete lyuk esete – Pusztai legenda

-
Kép
Erdős Sándor Trottyos Jenő és a fekete lyuk esete – Pusztai legenda  A Hortobágy peremén, ahol még a szél is eltéved néha, és a gulya úgy hever, mintha nem is lenne dolga más, csak mélázni a lét kérdésein, ott élt egy ember, akit csak úgy hívtak: Trottyos Jenő.  Nevét nemes hagyomány őrizte, pontosabban egy nadrág, amit Jenő húsz éve hordott, s amelynek hátsó fertálya a hagyományőrzés jegyében már többet látott, mint egy középkori vártorony. Trottyos volt, de olyan rendíthetetlen, hogy ha a gulya megindult, ő állt az útjukba, nem a villanypásztor.  Jenő egyszerű juhászember volt. Tudta, mikor fúj a szél, mikor lesz kolera az árokparti kacsára, és hogy a pálinka reggel, délben és este is teljesen más filozófiai dimenziókat nyit meg. Ám azt még ő sem tudta, hogy a világegyetem valahol egy borozó mögött meghasad, és egy fekete lyuk épp az ő kunyhója fölött akarja kiterjeszteni sötét ölelését.  A történet úgy kezdődött, mint minden rendes kozmikus tragikomédia: a juhok f...
További információk

Trottyos Jenő és a puli, aki farkasnak álcázta magát – Pusztai legenda

-
Kép
Erdős Sándor Trottyos Jenő és a puli, aki farkasnak álcázta magát – Pusztai legenda  A magyar puszta végtelen volt, mint egy hosszú vasúti váróterem vasárnap este, mikor már az utolsó pogácsa is kiszáradt a restiben. A szél poros melankóliával nyaldosta a gémeskutakat, és a messzeségből néha egy-egy birkabégetés hallatszott, amiről az ember nem tudta eldönteni, hogy most ez egy tényleges birka-e, vagy csak Trottyos Jenő hangosan gondolkodik.  Trottyos Jenő, a népi bölcsességek szerény és vaskos testű letéteményese, valaha a Hortobágy bajnoka volt a „Ki tud több pálinkát kiöntés nélkül fejen állva meginni?” versenyen, de azóta visszavonult a rivaldafény elől. Juhokat terelt, meg néha az eszét is, de utóbbi ritkábban sikerült.  Egy különösen párás reggelen – olyanon, amikor még a gémeskút is visszafekszik egy fél órára – Jenő a birkák között bóklászott, vállán suba, fején karimás kalap, amit a háború óta senki sem mert levenni róla, mert állítólag egyszer elkapott vele egy ...
További információk

Petőfi Sándor : Falu végén kurta kocsma Egy sor originál Magyar egy sor autentikus Japán változat fonetikusan. :)

-
Kép
Petőfi Sándor : Falu végén kurta kocsma Egy sor originál Magyar egy sor autentikus Japán változat fonetikusan. :) Falu végén kurta kocsma,                       Ahola honola szotyola csehó tocó Oda rúg ki a Szamosra,                         Odaruki Számoszó.       Meg is látná magát benne,                     Avizena fejeheje Ha az éj nem közelegne.                       De jöna szunya ideje. Az éjszaka közeledik,                             Jöna szunya ideje A világ lecsendesedik,                             Belepihena dumavele Pihen a komp, kikötötték,       ...
További információk