Poór Edit - A Mű
Poór Edit
A Mű
Érzelmeknek világa,
Hangszereknek tárháza,
Dallamoknak varázsa,
Természetnek csodája.
Váltakozó hangjegyek,
Szolid ritmusra lebegnek,
Érzések vezényelnek,
Lélekhúrok pezsegnek.
Ezernyi húr a lelkeken,
Tollammal lágyan pengetem,
Ékes dallamot zengenek,
Írják, az új történetet.
Szólnak időnként ércesen,
Vagy szelíden szerelmesen,
Pattogó tűz hangja pendül,
Léleknek húrja megfeszül.
Enyhe szellő fuvallata,
Kedvesen megsimogatja,
Finoman szól hárfa húrja,
Ölel a lélek mosolya.
Debrecen, 2026. 01. 11.
Fotó: Poór Edit portréja

Megjegyzések
Megjegyzés küldése