Ezért ünnepeljük éppen ma a magyar népmese napját

 

Benedek Elek születésnapjára emlékezvén meséket mondanak szerte az országban. Ma van a magyar népmese napja.

2005-ben a Magyar Olvasótársaság kezdeményezésére Benedek Elek születésnapját – szeptember 30-át – fogadták el a magyar népmese napjának. Az emléknap célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai népmesekincs értékeire, valamint a mesékben fellelhető egyetemes örök értékeket, bölcsességet átadja a legfiatalabb nemzedékek tagjainak.

Mesekönyvet olvasó lányok, 1938 (Fotó: Fortepan)

Benedek Eleket nemcsak a hazai meseirodalom egyik megteremtőjeként kell számon tartanunk, hanem egy olyan nagy tekintélyű közéleti és a kulturális szereplőként is, aki egész életében a nemzet ifjúságának felemelkedésén dolgozott. Országgyűlési képviselőként (1887–1892) gyakorta szólalt fel a népköltészet, az ifjúsági irodalom és a közoktatás fontossága kapcsán. 

Helyesen ismerte fel, hogy az oktatás, a saját kultúra megismerése nélkül nem lehetnek sikeresek a következő generációk.

Pósa Lajossal az Én Újságomat, Sebők Zsigmonddal pedig a Jó Pajtás nevű lapokat szerkesztette. A hazaszeretetre, morális helytállásra ösztönző művei mellett jelentős meseátdolgozásokat hozott létre. A gyakorta a felnőttközönségnek szánt meséket, ponyvákat tudatosan a gyermekeknek írta újjá. Meséinek tanulságai, erkölcsi üzenete hamar a hazai polgári kultúra megkerülhetetlen részévé váltak.

                                         Nem csak népmese, műmese is belefért az életműbe (Fotó: Wikipédia)

Benedek Elek szépirodalmi átiratai már életében közkedveltek voltak, és nem hiányozhattak a polgári gyermekszobák polcairól sem.

Az ifjúság neveléséhez példamutató magatartásával is hozzájárult. A trianoni békediktátumot követően tudatosan költözött haza a Romániához kerülő szülővárosába, Kisbaconba, hogy ott egy magyar nyelvű ifjúsági lapot, a Cimborát szerkessze. A „nagy mesélő” hazafias szellemű, az anyanyelv szeretetére és annak tiszteletére alapozó ifjúsági nevelése máig meghatározza a magyarországi gyermekirodalmat.

A magyar népmese napja

A 2005-ben meginduló magyar népmese napja kezdeményezés hamar népszerűvé vált. Könyvtárak, iskolák, óvodák százai álltak a kezdeményezés mellé. Ezen a napon minden évben sok ezer mesét mondanak el, ezáltal is hitet téve a népmesék soha meg nem szűnő bölcsessége mellett.

Nem túlzunk, ha úgy fogalmazunk, hogy hazánkban a népmesék újra a reneszánszukat élik. 

Számos új forráskiadvány jelenhet meg, iskolák, egyesületek, szervezetek éltetik a mesemondást és annak továbbhagyományozódását.

2014-ben jött létre a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület: tagjainak célja, hogy az elődök meséit nemcsak írásban, hanem élőszóban is megőrizhessék. A szakmai programjaik mellett számos meseestet szerveznek, amelyek kicsiket, nagyokat egyaránt megörvendeztetnek.

A 2012-ben – a budavári önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum fenntartásával – nyitotta meg kapuit a tabáni Mesemúzeum. Az intézmény célja, hogy megalapozza az olvasás szeretetét, az irodalmi művek befogadást és a szövegértést. A rendhagyó kezdeményezés sikerén felbuzdulva 2018-tól az országban több helyen jöttek létre népmesepontok, ahol a magyar népmesekincs továbbadását, a anyanyelv fejlesztését tűzték ki célul. 

A népmesék nemcsak szóban, hanem a mozgóképen is nagyon népszerűek. 

A hazai animáció legsikeresebb, Kecskeméten készült rajzfilm sorozata a Magyar népmesék (1977–2012) száz részével 2020 őszén bekerült a hungarikumok közé, mutatván, hogy a népmesék társadalmi szerepe és megbecsültsége máig nagy és elvitathatatlan.

              A Magyar népmesék sorozat 2004-es egyik epizódja a Cerceruska (Forrás: Kecskemétfilm)

Forrás: Magyar Nemzet