A„patkánykirályok” hátborzongató jelensége.

 

A„patkánykirályok” hátborzongató jelensége. Hogyan születnek és milyenek élőben?

A "patkánykirály" egy kígyózó, lüktető patkánygombolyag, melynek tagjai a farkuknál fogva halálosan szilárdan vannak összekötve.

Sokan úgy gondolják, hogy a patkánykirályok városi legendák vagy kitalációk, mint például a csatornákban élő óriási aligátorok. És bár tény, hogy a jelenség ritka, nagyon is valós.


Az első bizonyítékok a patkánykirályokról

A patkánykirály az, amikor több patkány (néha egér is) úgy összegabalyodik a farkánál fogva, hogy már képtelenek önállóan kibogozni magukat.

Leggyakrabban ennek a szörnyű jelenségnek a fekete patkányok esnek áldozatul, amelyek egykor rettegést keltettek Európában a pestis terjesztésével. A patkánykirály külseje nem gyenge idegzetűeknek való látvány: összegabalyodott testek, piszkos szőr, gyulladt szemek… Az állatok általában kimerültek, dehidratáltak, rendkívül stresszes állapotban vannak, és éhenhalásra vannak ítélve.

Önállóan kiszabadulni egy ilyen összegabalyodásból rendkívül nehéz a patkányok számára, és az egyetlen lehetséges módja a szabadulásnak gyakran a saját farkuk leharapása. Ez magyarázatot adhat a patkánykirályok ritka előfordulására: a csapdába esett rágcsálók inkább rejtve maradnak a búvóhelyeiken, és nem kerülnek az emberek szeme elé.


Egy illusztráció egy patkánykirályról, amelyet Strasbourgban találtak 1683 körül.

Az első említések a patkánykirályokról egészen a XVI. századig nyúlnak vissza. A legrégebbi ismert ábrázolás 1564-ből származik, és Johann Jakob Wecker „De secretis libri XVII” című könyvében található.

Azokban az időkben a patkánykirály megjelenését rossz előjelnek tartották. A patkányok amúgy sem voltak közkedveltek a pestisjárványok miatt, ehhez pedig még ez is hozzájött… Az emberek hittek abban, hogy a patkánykirály megjelenése betegségeket, éhínséget, háborúkat és más csapásokat jósolt. A német folklórban a „Rattenkönig” („patkánykirály”) szó eredetileg egy olyan ember metaforájaként szolgált, aki mások rovására él, egyfajta parazitaként.

Érdekes, hogy a XVIII. századtól kezdve, amikor a vándorpatkányok (szürke patkányok) aktívan elkezdték kiszorítani a fekete patkányokat, a patkánykirályokról szóló hírek jelentősen csökkentek. Valószínűleg azért, mert a szürke patkányok farka nem olyan hosszú és hajlékony. Vagy csak egyszerűen tisztábbak. (mindjárt megérted, hogy miért mondom)

De a XX. és még a XXI. században is voltak patkánykirály-észlelések Franciaországban, Észtországban, Oroszországban… A földrajzi elterjedtség, mint látod, meglehetősen nagy.

Néhány példa a patkánykirályokra

Óriási patkánykirály Buchheimből.

1828-ban a németországi Buchheim városában egy molnár a pajtájában egy 32 patkányból álló, farkuknál összenőtt gomolyagot talált. Ezt a „királyt” mumifikálták, és most az altenburgi Mauritianum múzeumban őrzik.

Egy 10 patkányból álló patkánykirály, amelyet 1895-ben találtak Dellfeldben, Németországban.


Patkánykirály Észtországból

2005-ben az észtországi Saru faluban Rein Kivijaerähk gazda a pajtájában 13, a farkuknál összekötött patkányt talált. Ráadásul 9 közülük még élt. Ezt a leletet részletesen leírta Andrej Miljutin zoológus.

                                                                                Patkánykirály Saruból.

Hogyan jönnek létre a patkánykirályok?

A tudósok nem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogy a patkányok hogyan gabalyodnak össze a farkuknál fogva szörnyű gombolyagokká. Azonban van erre néhány hipotézis.


                                                       Egy élő „patkánykirály”.


Szerintem a legvalószínűbb verzió az, hogy a patkányok farka mindenféle szenny miatt ragad össze: vér, vizelet, ürülék, sár, bőrmirigyek váladéka… Különösen akkor, ha az állatok szűk helyen és hidegben élnek.

Például a stuttgarti múzeum patkánykirály-mintáinak elemzése ragacsos szerves anyagok nyomait mutatta ki a farkakon. A patkányok farka összeragad, megszárad – és máris kész a patkánykirály.

Ennek a hipotézisnek az ellenőrzésére a tudósok kísérletet végeztek szürke patkányokon laboratóriumi körülmények között. Mesterségesen összeragasztották a farkukat, és egy idő után a kutatók meglepetésére egy olyan csomó keletkezett, amely megismételte a vadonban talált patkánykirályok csomóinak formáját.

Még amikor a ragasztót el is távolították, a patkányok akkor sem voltak képesek kibogozni ezt a csomót. Érdekes, hogy a természetben is a legtöbb patkánykirályt télen találják meg, amikor a nedves farokvégek egyszerűen összefagyhatnak.


                                                           Patkánykirály Észtországból.

Van egy másik vélemény is, miszerint a fiatal patkányok a fészekben való játék vagy alvás közben összegabalyodhatnak a farkuknál. Aztán, amikor a farkuk kezd megkeményedni, az állatok már nem tudnak kiszabadulni.

A legfantasztikusabb és szerintem a legképtelenebb hipotézis azt állítja, hogy a patkányok szándékosan gabalyodnak össze a farkuknál. Állítólag azért, hogy egyfajta „élő fészket” hozzanak létre a kölykeik számára. A patkányok persze okos teremtmények, de semmilyen bizonyíték sincs az ilyen viselkedésükre.

Egyébként vannak szkeptikusok is, akik úgy gondolják, hogy az összes patkánykirály emberi kéz műve. Valaki szándékosan kötözte össze a patkányokat, hogy aztán „természeti csodaként” mutassa be őket. De akkor mi a helyzet a múzeumi kiállítási tárgyakkal, amelyek már több száz évesek? És egyáltalán miért foglalkozna bárki ilyen ostobasággal?

Forrás: Liked.hu













Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Trottyos Jenő és a puli, aki farkasnak álcázta magát – Pusztai legenda

Erdős Sándor Trottyos Jenő és a fekete lyuk esete – Pusztai legenda

Petőfi Sándor : Falu végén kurta kocsma Egy sor originál Magyar egy sor autentikus Japán változat fonetikusan. :)