Erdős Sándor Egy hullámnyi gyanú 9.

Erdős Sándor

Egy hullámnyi gyanú

Kilencedik fejezet

Fény az éjszakában

 

 Mivel már rohamosan közeledett az éj sötétje ezért Popeye javaslatára úgy döntöttek, hogy megpróbálnak kicsit aludni. Rozsomák nagyon helyesen még figyelőszolgálat felállítását is indítványozta arra az esetre, ha valaki a szemközti szigeten vagy annak a közelében járna. Pista nem kicsit volt fáradt a nemrég magába öntött nem kis mennyiségű alkoholos ital miatt, ezért őt aludni küldték és Rozsomák magára vállalta a szolgálat első harmadát.

 Csendesen és eseménytelenül telt Rozsomák számára a figyelőszolgálat első órája. Most magányosan csendben ült és volt ideje elrévedezni a lehetséges jövőképről, amit gondolatban festett magának. Amennyiben épségben és vagyonosan kerül ki ebből a kalandból, akkor nyitni fog egy éttermet. Egy igazit, ahol jobbnál-jobb ételeket fog majd főzni és felszolgálni a nagyérdemű vendégseregnek. Ez volt a nagy álma. Álmodozásából riadt vízimadarak lármája zökkentette ki ezért kíváncsian fürkészni kezdte a vízpartot és a szemben lévő szigetet. Lehet, hogy valami ragadozó állat vadászott a szárnyasokra, ám biztosra kellett mennie. Halvány fénycsóva bukkant ki egy közeli holtágból és a jelet tartalmazó sziget felé haladt. A szemét erőltetve próbálta meg kivenni, hogy mi is lehet az. Közelebb érve már világosan látta, hogy egy csónak halad a vízen benne két alakkal, akik egy lámpával világítanak. A sziget mellé érve a fénycsóva a fa tetejét pásztázta, majd a csendes éjszakában halk szófoszlányok hallatszottak:

– Nézd csak… valaki kirakta a jelet…

– Látom te barom…mindenképpen…

– Skorpió örülni fog…. akkor holnap...itt újra…

 Rozsomák nem is ébresztette fel társait nehogy meghallják az idegenek, hogy itt vannak. Gondolataiba merülve kombinált és az eredmény amire jutott elégedettséggel töltötte el. Skorpió nevét már hallotta és eddig egy mitikus személynek tűnt a számára. Alvilági berkekben is csak suttogva merték a nevét kiejteni mert olyan szerteágazó és mindenre kiterjedő hálózatot üzemeltetett, hogy bárhol felbukkanhatott a szervezetének egy-egy tagja. Skorpiót születésekor a legenda szerint Klopphauer Hümér néven anyakönyvezték, de ezt a nevet a vállalkozása felfutása után Skorpióra cserélte. Azóta senki sem merte a születési nevén hívni mert erősen emlékeztette a múltjára, amivel nem szívesen büszkélkedett.

 Hümér egy jó nevű és módú családban született és minden megadatott neki, ami egy hozzá hasonló gazdag ifjúnak dukál. Pénz, csillogás, nők. Ez azonban nem elégítette ki az ifjú kalandvágyát bár beutazta szinte az egész világot tapasztalatokat gyűjtve. Ifjú korától fogva lenyűgözte őt a bűnözők sötét világát körbelengő misztikum és romantika ezért ebben az üzletágban látta meg a jövőjét. Hálózatépítését egy Hal Aladár néven ismert kivételesen intelligens betörő beszervezésével kezdte, akinek a mottója az volt, hogy:

 „A betörők is tolvajok – emberen alkalmazott erőszak nélkül tulajdonítanak el dolgokat. Alapkoncepciójuk, hogy senki nem figyel, vagy ha igen, úgysem szól. Ebben egyébként nagyon hasonlítanak a sarkon pisilő részegre is.”

Aladár hathatós segítségével, aki az évek során a jobbkezévé nőte ki magát pár év alatt egy igen nagy respekttel rendelkező nemzetközileg is elismert műkincskereskedő hálózatot épített ki, ami a ferde úton beszerzett holmikat értékesítette. Skorpió és társasága elég jó hírben állt abban a tekintetben, hogy bűnözői berkeken belül kimondottan becsületes árat fizetett és nem vágta át az ügyfeleket. Ennek ellenére féltek Skorpiótól és társaságától mert néhány nehézfiú is a tagjaik közé tartozott, akik az esetleges vitás kérdések rendezésében aktív szerepet vállalt. Szóval Rozsomák arra a következtetésre jutott, hogy Vazul Skorpióval készül üzletet kötni és talán ez nekik is a hasznukra válik. Nem volt ugyanis könnyű kapcsolatba lépni ezzel a társasággal, de most előttük a nagy lehetőség.

Mikor a lámpa fénye elhalt a távolban és úgy érezte, hogy hallótávolságban vannak az idegenek felébresztette Popeyet és Pistát is és beszámolt nekik a történésekről. Nem titkolta el előttük azt sem, amit Skorpióról és bandájáról tudott 

– Gondolom, mint mindig most is van valami terve – fordult Rozsomákhoz Popeye.

–Valóban akad valami, ami formálódik bennem. Megvárjuk az üzlet lebonyolítási idejét és ha van mód rá ki is hallgatjuk őket. A netán sikeres akciót követő friss információk birtokában pedig meghozzuk a döntést a következő lépést illetően.

– Ha rövidebben mondja is értem – morrant rá Rozsomákra a kapitány, de tulajdonképpen egy kis csodálatot is érzett irányába, hogy minden esetre van egy jó teve.

– Nekem mi a dolgom most? – kérdezte Pista, mert már mellőzöttnek érezte magát.

– Menjen kedves uram és vizsgálja meg a rakományt, mert pirkadatkor pozíciót fogunk váltani és nem szeretnénk, ha esetleg az in balansz miatt ez nehézségekbe ütközne – fordult Rozsomák Pista felé.

 Pista ebből a mondatból csak annyit fogott fel, hogy mehet inni egy kis bort és pálinkát. A többi szerinte csak maszlag volt, bár a kapitányon is erősen látszott, hogy elgondolkodott a mondat jelentését illetően.

– Mi van a pozícióval és a balansszal? – pislogott Popeye Rozsomákra.

– Semmi kérem szépen. Arra utaltam, hogy reggel kicsit közelebb kell a szemben lévő szigethez hajóznunk. A balansz rendben van csak Pistát szerettem volna kis időre eltávolítani a közelünkből, mert lenne egy topic, amit szeretnék önnel átbeszélni és ő csak útban lenne.

– Nekem az első tisztem előtt nincs titkom – morgott vörös arccal Popeye.

– Ennek örülök és tiszteletben is tartom – mondta nyugodtan Rozsomák –, ám ez nem titok csak nem akarom idő előtt megrémíteni ezt a jóembert. Azonnal elmondom mire gondoltam.