Dáma Lovag Erdős Anna - A magány

Dáma Lovag Erdős Anna 

A magány


Ismét rámterítette fátylát a magány.

Csend van én is hallgatok

Megszólal a sárgarigó, dalolja énekét..

S én figyelem , milyen szép...


Ó május,te virágbontó május

Hozz egy kis örömet nekem..

Felelek a madárdalra,

De búsan szól az énekem....

.

Azután csend, elhallgatunk....

Esőfelhők gyülekeznek az égen

De ez is egy égi áldás...

Megöntözi a tájat rendesen...


Én elfelejtem kicsit magányomat,

A természet adja az áldást

Gondoskodik a természet,

De a magányomat nem űzi el semmi sem...


2026.06.06.Mosonmagyaróvár.

Dáma Lovag Erdős Anna verse.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Erdős Sándor Trottyos Jenő és a fekete lyuk esete – Pusztai legenda

Trottyos Jenő és a puli, aki farkasnak álcázta magát – Pusztai legenda

Petőfi Sándor : Falu végén kurta kocsma Egy sor originál Magyar egy sor autentikus Japán változat fonetikusan. :)