Dáma Lovag Erdős Anna - A magány
Dáma Lovag Erdős Anna
A magány
Ismét rámterítette fátylát a magány.
Csend van én is hallgatok
Megszólal a sárgarigó, dalolja énekét..
S én figyelem , milyen szép...
Ó május,te virágbontó május
Hozz egy kis örömet nekem..
Felelek a madárdalra,
De búsan szól az énekem....
.
Azután csend, elhallgatunk....
Esőfelhők gyülekeznek az égen
De ez is egy égi áldás...
Megöntözi a tájat rendesen...
Én elfelejtem kicsit magányomat,
A természet adja az áldást
Gondoskodik a természet,
De a magányomat nem űzi el semmi sem...
2026.06.06.Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna verse.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése