Howard Phillips Lovecraft

-

 Howard Phillips Lovecraft 1890. augusztus 20-án született, így a mai nap az ő születésnapja, amely tökéletes alkalom arra, hogy megemlékezzünk a modern horrorirodalom egyik legnagyobb hatású, legrejtélyesebb alakjáról. Bár életében szinte teljesen ismeretlen maradt, és mély szegénységben halt meg, az általa teremtett kozmikus horror műfaja és a Cthulhu-mitológia mára a popkultúra megkerülhetetlen részévé vált.

Az ismeretlentől való rettegés nagymestere
Lovecraft filozófiájának alapja az volt, hogy az emberiség legősibb és legerősebb érzése a félelem, a legősibb és legerősebb félelem pedig az ismeretlentől való rettegés. Szakított a korszak hagyományos szellemes, vámpíros rémtörténeteivel. Helyettük olyan világot ábrázolt, ahol az emberiség jelentéktelen porszem csupán a világegyetem rideg, közönyös és felfoghatatlan erőivel szemben.
Műveiben a borzalom nem a gonoszságból fakad, hanem abból a felismerésből, hogy az univerzumot nálunk sokkal ősibb, monumentálisabb lények uralják. Ezen entitások puszta megpillantása is elegendő ahhoz, hogy az emberi elme azonnal a tébolyba süllyedjen.




Lovecraft legmaradandóbb öröksége az a fiktív panteon és világkép, amelyet levelezőtársaival és íróbarátaival közösen épített fel. A történeteiben felbukkanó fiktív kisvárosok (mint Arkham vagy Innsmouth), a tiltott, ősi tudást rejtő könyvek (például a hírhedt Necronomicon), valamint a csápos, hibrid istenségek generációk fantáziáját indították be.

A mitológia központi alakjai az úgynevezett Nagy Öregek:Cthulhu: A tenger mélyén, R'lyeh elsüllyedt városában alvó, polipszerű isten.Azathoth: A világmindenség közepén leledző, vak és idióta őskáosz.Yog-Sothoth: A kapu és a kulcs, amely téren és időn kívül létezik.

Egy ellentmondásos zseni hagyatékaLovecraft személyisége legalább annyira összetett és sötét volt, mint az írásai. Életét végigkísérte az elszigeteltség, a fojtogató szorongás és a súlyos ideggyengeség. Műveiben – és magánleveleiben – tisztán megjelennek akkori radikális előítéletei, az idegenektől és a modernizációtól való mély, paranoid rettegése. Ironikus módon éppen ezek a belső démonok és a külvilágtól való elzárkózás segítették hozzá ahhoz, hogy papírra vesse a világirodalom legnyomasztóbb, egyedi hangulatú remekműveit, mint a Cthulhu hívása, Az Őrület hegyei vagy az Árnyék Innsmouth fölött.Bár 46 évesen, elfeledve hunyt el, szellemi örökösei – köztük Stephen King, Guillermo del Toro vagy Ridley Scott – révén neve ma halhatatlan. Könyvei, a belőlük készült videojátékok, filmek és társasjátékok mind bizonyítják: Lovecraft kozmikus rémülete ma is ugyanolyan erősen hat, mint egy évszázaddal ezelőtt.



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Erdős Sándor Trottyos Jenő és a fekete lyuk esete – Pusztai legenda

-
Kép
Erdős Sándor Trottyos Jenő és a fekete lyuk esete – Pusztai legenda  A Hortobágy peremén, ahol még a szél is eltéved néha, és a gulya úgy hever, mintha nem is lenne dolga más, csak mélázni a lét kérdésein, ott élt egy ember, akit csak úgy hívtak: Trottyos Jenő.  Nevét nemes hagyomány őrizte, pontosabban egy nadrág, amit Jenő húsz éve hordott, s amelynek hátsó fertálya a hagyományőrzés jegyében már többet látott, mint egy középkori vártorony. Trottyos volt, de olyan rendíthetetlen, hogy ha a gulya megindult, ő állt az útjukba, nem a villanypásztor.  Jenő egyszerű juhászember volt. Tudta, mikor fúj a szél, mikor lesz kolera az árokparti kacsára, és hogy a pálinka reggel, délben és este is teljesen más filozófiai dimenziókat nyit meg. Ám azt még ő sem tudta, hogy a világegyetem valahol egy borozó mögött meghasad, és egy fekete lyuk épp az ő kunyhója fölött akarja kiterjeszteni sötét ölelését.  A történet úgy kezdődött, mint minden rendes kozmikus tragikomédia: a juhok f...
További információk

Petőfi Sándor : Falu végén kurta kocsma Egy sor originál Magyar egy sor autentikus Japán változat fonetikusan. :)

-
Kép
Petőfi Sándor : Falu végén kurta kocsma Egy sor originál Magyar egy sor autentikus Japán változat fonetikusan. :) Falu végén kurta kocsma,                       Ahola honola szotyola csehó tocó Oda rúg ki a Szamosra,                         Odaruki Számoszó.       Meg is látná magát benne,                     Avizena fejeheje Ha az éj nem közelegne.                       De jöna szunya ideje. Az éjszaka közeledik,                             Jöna szunya ideje A világ lecsendesedik,                             Belepihena dumavele Pihen a komp, kikötötték,       ...
További információk

Trottyos Jenő és a puli, aki farkasnak álcázta magát – Pusztai legenda

-
Kép
Erdős Sándor Trottyos Jenő és a puli, aki farkasnak álcázta magát – Pusztai legenda  A magyar puszta végtelen volt, mint egy hosszú vasúti váróterem vasárnap este, mikor már az utolsó pogácsa is kiszáradt a restiben. A szél poros melankóliával nyaldosta a gémeskutakat, és a messzeségből néha egy-egy birkabégetés hallatszott, amiről az ember nem tudta eldönteni, hogy most ez egy tényleges birka-e, vagy csak Trottyos Jenő hangosan gondolkodik.  Trottyos Jenő, a népi bölcsességek szerény és vaskos testű letéteményese, valaha a Hortobágy bajnoka volt a „Ki tud több pálinkát kiöntés nélkül fejen állva meginni?” versenyen, de azóta visszavonult a rivaldafény elől. Juhokat terelt, meg néha az eszét is, de utóbbi ritkábban sikerült.  Egy különösen párás reggelen – olyanon, amikor még a gémeskút is visszafekszik egy fél órára – Jenő a birkák között bóklászott, vállán suba, fején karimás kalap, amit a háború óta senki sem mert levenni róla, mert állítólag egyszer elkapott vele egy ...
További információk